Spóroljon a rezsin, váltson hatékonyabbra!
Spóroljon a rezsin, váltson hatékonyabbra!
kapcsolat megjelenítésekapcsolat megjelenítése

Álmennyezet típusok

Monolit álmennyezet rendszerek

Individuálisabb, személyesebb terekben, hotelszobákban, lakásokban, műemléki, és egyedi design kialakításoknál.

  • Gipszkarton álmennyezetek, fugamentes nagy-táblás kialakítás.
  • Perforált struktúrák, sokféle lyukasztási mintával.

Kazettás, sávos rendszerek

Általában fémrács keretrendszerben, lehet látszó-bordás, és rejtett-bordás kivitellel. Általában 60x60cm-es raszterben, illetve ennek megfelelő szélességű téglalapokkal.
A burkolólapok vastagsága 20-40mm között változhat, célnak megfelelően.

  • Sokféle funkció, számtalan kialakítási lehetőség. Esztétika, akusztika, tűzvédelem
  • Szabadon függesztett álmennyezetek
  • Akusztikai és dizájnelemek, integrálható technika

Álmennyezetek anyaguk szerint csoportosítva

  • Speciális gipszkartonok
  • Ásványi lemezek
  • Gyapot lemezek
  • Fémlemezek (horganyzott) változatos poliészter szín-festéssel
    Kültérben is használhatók (homlokzat, járdafedés, félszerek, benzinút).
  • Uszodai álmennyezetek

100% páraállóság a magas páratartalom, de még a vízbemerítés sem befolyásolja a lap fizikai tulajdonságait.

Álmennyezetek szerelés szerint csoportosítva

  • Szerelt
    Hasonlóan a gipszkarton falburkoláshoz, szimpla profilvázzal, fa vagy fémsín alátéttel, és megfelelő szigetelő-réteg kitöltéssel közvetlenül a mennyezetre rögzítik
  • Függesztett
    A födém és az álmennyezet között a célnak megfelelő távolság, illetve légréteg van.
  • Dobozos
    Esztétikai design céllal, vagy nem odaillő, eltakarni kívánt építészeti elemek, áthidalók, szerelvények eltakarására, süllyesztett-rejtett világítások kialakítása

Gipszkarton álmennyezetek és álmennyezet szigetek szerelése

Az álmennyezet szerkezetek általában önhordóak, viszont nem teherbíróak, vagyis nehéz szerkezettel vagy berendezéssel (pl.: gépészeti szerelvények) nem terhelhetőek. Ennek megfelelően az elrejteni kívánt nehezebb gépészeti szerelvényeket és a hozzájuk tartozó csőhálózatokat az építészeti szerkezeti födémhez egyenként is rögzíteni kell. Ezeknek a rögzítési pontoknak igazodnia kell az álmennyezeti függesztési pontok elhelyezéséhez is, illetve viszont, ha már a gépészet jóval előbb betervezett és telepített volt.

Szerelési módok, anyagok

Kazettás szerkezetek

Első, legfontosabb mozzanat az adott helyiség falain körben az álmennyezeti szint kijelölése és az alap-keret körkörös felszerelése, falhoz rögzítése. Amennyiben a falak is gipszkarton burkolatot kapnak, a keret a száraz-falazat fölé kerül.
A szerelési munkákhoz a gipszkartonozásokból is ismert U illetve Y horganyzott-lemez profilok, mint könnyű tartógerendázat képezte rács-szerkezet ezt az alap-keretet hidalja át megfelelő kiosztásban. Különösen nagy fesztávolságú tereknél fontos a közbülső felfüggesztések kialakítása. Ez adja a statikát, és a mérettartósságot.

Függesztések

Általában kétféle függesztési mód használatos.

  • Nóniusz függesztő
    Teleszkópos kivitel, a hossza egyenletes távolságú lyuksor mentén tüskékkel szabályozható
  • Laprugós függesztő
    Előnye, hogy a laprugó ív összenyomása után fokozat-mentesen állítható a függesztőszár hossza

Monolit szerkezetek

Az előzőekben már leírt nem bontható, összefüggő burkolatú álmennyezeti megoldások. Ide tartoznak az úgynevezett dobozolások is, amelyet főleg kis terekben, esztétikai design céllal, vagy nem odaillő, eltakarni kívánt építészeti elemek, áthidalók, szerelvények eltakarására hozunk létre. Ide tartoznak ahangulat-világításokat rejtő kialakítások is.
Alapjában azonos a gipszkarton falak szerelésének anyagaival és módszereivel.
A kisebb, legfeljebb pár méteres dobozolt szerkezetek önhordóak, így külön nem kell külön közbülső függesztő elem.

Főbb szerelési mozzanatok

  • Kitűzés: az építeni kívánt szerkezetünk helyét felrajzoljuk a mennyezetre, falra. Fontos! A kitűzéskor mindig vegyük figyelembe, hogy a profilok helyét jelöljük, de a végleges mérethez a gipszkarton építőlemez vastagságát is hozzá kell számolni.
  • Vezető-profilok felrögzítése a födémre (rögzítő elem kiválasztása a födémtípusnak megfelelően). Más-más rögzítőelem kell beton, téglaíves, fagerendás, trapézlemezes födémekhez.
  • A függőleges-profilok elhelyezése és rögzítése (Opel-csavar).
  • A függőleges-profilok aljára szintén vezető-profilt kell rögzíteni. Ügyelni kell a párhuzamosságra, illetve az vezető-profilok vízszintességére. Mivel az alsó profilok határozzák meg a dobozolás alsó síkját, a nem pontos szerelés esztétikai problémákat vonz maga után.
  • Méretre vágjuk, majd felcsavarozzuk a vízszintes gipszkarton építőlemezeket. Ekkor még ellenőrizhető a síkbeliség és párhuzamosság.
  • Hézagolás és a felület végleges kialakítása következhet. A dobozolás pozitív éleire élvédő felhelyezése ajánlott. Élvédő nélkül lehetetlen a pontos, szép élek kialakítása, amely szintén rontja az összképet.

Tudnivalók:

Illesztés

A kivitelezésnél gondoskodni kell a végső felületképzésről, illetve ezt megelőzően a burkolólapok éleinek találkozásánál a megfelelő V alakú, élkiképzésről (fózolás).
A szélek csavarozással kerülnek rögzítésre a szerkezeti gerendázathoz.

Hézagolás

A találkozóvonalak összedolgozásához használjuk a hézagerősítő szalagokat. Ezek később megakadályozzák a glettelés estleges zsugorodásból adódó repedések kialakulását.

  • Ide tartozik a csavarfejek hézagolása is. Ügyelni kell, hogy a csavarfejek kellően besűlyedjenek, hogy a mélyedést ki lehessen tölteni glettanyaggal.

Dilatáció

Nagy fesztávoknál 5-6 méterenként dilatációs illesztéseket kell létrehozni, ahol fedetten, de egymáson elcsúszni képes csatlakozó csíkokat rétegesen kell kialakítani.

Hátrányai

  • Komoly szakember igénnyel jár
  • Hosszú munkálatokat igényel.
  • Sok zajjal, porral, rengeteg szeméttel, építési törmelékkel jár
  • Nem lehetséges vagy csak nehézkesen az mennyezetbe szerelt fűtésrendszerek esetén az alkalmazásuk
  • Drága

Részben álmennyezet

Manapság az álmennyezet „jelenléte” annyira magától értetődő, hogy nem is tulajdonítunk jelentőséget neki. Pedig nem árt tudni, hogy mi mindent takar szem elől, milyen hatást kelt optikailag és mit ad hozzá esztétikailag az enteriőrhöz.

Álmennyezet az csak álmennyezet – gondolnánk így egyszerűen, mi dolgunk vele, nem járunk rajta és nekidőlni sem lehet! Nyilván vannak formai eltérések, meg szemkápráztató cirádák, meghökkentő és varázslatos világítási effektusok, melyek valahogyan onnan fentről jönnek, de azok is ritkán keltik fel tartósan az érdeklődésünket. Mivel nem nagyon esik az általános látóterünkbe, ezért felfelé is csak akkor nézünk, ha éppen nem tartunk a hasra eséstől, vagy ha valaki bokán rúg minket, hogy „nézd már ott fent!”.

Mivel megszoktuk, hogy a számunkra fontos és aktuális dolgok az orrunk előtt léteznek, és az orrunkat is inkábba előre, nagyjából a horizont síkjában lavírozzuk, nem sűrűn nézegetünk a fejünk fölé, aminek persze kétségtelenül akad előnye és hátránya is.
Pedig, ha mégis vesszük a fáradtságot, és végre feltekintünk, akkor sok érdekes dolgot megfigyelhetünk, nyilván most elsősorban az álmennyezetekkel kapcsolatban.

Ha már a tekintetünk kitartóan fixálódott a mennyezet irányába, akkor különösebb építészeti előképzettség nélkül is meg tudjuk állapítani a főbb jellemzőket. Most eltekintünk az álmennyezetek takarásában lévő mögöttes, és sokszor rendkívül változatos műszaki tartalmaktól, és csupán formailag tekintsünk a dologra. Megállapítható, hogy alapvetően kétfajta álmennyezet létezik.

  • Az egyik, amelyik teljesen befedi és takarja az egész mennyezeti területet úgy, hogy abból semmi nem látszik, így azt sem tudhatjuk milyen magas valójában a födém mennyezet.
  • A másik álmennyezet, amelyik csak bizonyos kisebb‑nagyobb részeket takar, akár egészen nagy területeket is szabadon hagyva az eredeti mennyezetből, szerkezeti födémből.

Az első verzió minket most kevésbé érdekel, hiszen mi sem könnyebb szolgai módon - persze ha van szakértelem - faltól falig teljesen befedni egy helyiségben a mennyezeti területet. Még az sem zavar most minket, hogy mennyi a felettes magasság, milyen kacatokat, csöveket takar el a szemünk elől, mert azt úgysem látjuk ezek után. Vannak erre komplex rendszerek, kiválóan megkonstruált rácsszerkezetek, függesztő elemek, különféle perforált és ásványi vagy egyéb panelek, de akár lehet egy egyöntetű hézagmentes gipszkarton fedés is. Még arra sem vagyunk tekintettel, hogy milyen a beépített speciális tartalom például extra hőszigetelés, hangszigetelés, továbbá miféle világítási és klíma vagy szellőző armatúrák helyezkednek el benne, mert most nem erre koncentrálunk.

Ami most minket érdekel az a második verzió, amikor is eszünk ágában sincs befedni az egész mennyezetet, sőt kifejezetten csak bizonyos kis területeket kívánunk lefedve látni. Lássuk milyen indokok és igények mentén kerülhet sor erre a részleges álmennyezetre.

Eléggé nehéz fejjel lefelé látni és gondolkozni, de úgy kell elképzelni a dolgot, mintha egy sík területen, vagy mondjuk vízen, egy‑két különféle alakú sziget, félsziget, széléről benyúló stég, móló helyezkedne el. Vagy lehet az oldalak mentén keretszerűen körbefutó partszegély, mint egy impozáns képkeret. Ezek a képződmények lehetnek különböző magasságúak, szélességűek, egészen változatos formájúak, mehetnek szögben megtörve, vagy ívben kanyarodva. Gondolkodhatunk úgy is, hogy változatos formájú és funkciójú, alátámasztás nélküli baldachinok tapadnak a mennyezetre. Közös tulajdonsága az egész koncepciónak, hogy a nem érintett területen teljesen látszani engedik a födém alsó felületét, magyarul a mennyezetet. Természetesen színben és felületi struktúrában összhangot kell teremteni, hogy az egész látvány harmonikus és egységes legyen.

Az ilyen részleges álmennyezeti elemek kivitelezése az úgynevezett dobozolással történik, amikor is speciális, a gipszkarton száraz‑falazásokhoz használt fém sínekkel készülnek a keret szerkezetek, majd gipszkartonnal beborítják ezeket. Aztán persze festés, dekorálás stb. Ugyanez fa léckeretekkel is elvégezhető.

Okok, indokok

De miért is tenne az ember ilyet egy helyiséggel, hiszen a létrehozáshoz tervezés, szakértelem, kivitelező, ismételt koszolás, felfordulással a lakásban, és persze újabb költségek szükségesek. Lássuk a lehetséges okokat és szituációkat.

  • Talán a legfontosabb ok és indok lehet az amúgy viszonylag alacsony belmagasság (240‑260 cm), ahol mégiscsak szeretnénk valamilyen esztétikus világítástechnikai megoldást, de nincs mód utólagos vésésre, csővezetésre, és nem szeretnénk falon kívüli nem túl stílusos PVC csatornát sem. Különösen a betonfödémes panellakásban nincs más mód kiterjedtebb esztétikus világítás kialakítására. Például szeretnénk valamely terület fölött, vagy egy közlekedő útvonal nyomvonalán, vagy a helyiségben körkörösen süllyesztett világítási sort elhelyezni.
  • Konyhában így lenne mód a sziget páraelszívó levegő kivezető csövének esztétikus elrejtésére, és egyben süllyesztett spot világítás kialakítására.
  • Lakószobában körbefutó, reflektív rejtett világítás kialakítására, hogy a belmagasság érzete ne csökkenjen számottevően, és emelje a helyiség esztétikumát. Ez lehet négyszögű, ovális, illetve kör kivágással is, pl, ha meg akarjuk hagyni a régi csillárunkat is, gipsz rozettával együtt a szoba közepén.
  • Az előzővel éppen ellentétesen, azaz negatív megoldásban, a helyiség közepén ilyen formájú szigetekkel, ahol kívülről körkörösen kerül beépítésre a rejtett világítás.
  • Egy félsziget megoldás alkalmas lehet egy klíma armatúra utólagos esztétikus besüllyesztésére is, és a szükséges csövek takarására.
  • A felső szinthez tartozó, de hozzánk lelógó víz vagy csatornacső esztétikus elrejtésére, és egyben hangszigetelésére kialakítható egy kisebb álmennyezeti rész.
  • Egy‑két szigetecske hangsugárzók elrejtésére is kiválóan alkalmas.
  • Fantázia formájú szigetecske kialakítása az ágyunk felett, csillagos‑égbolt sziporkázó világítással.
  • Ha két egybenyitott helyiség mennyezete között valami szerkezeti ok folytán túl nagy a belmagasságbeli különbség, akkor egy ilyen közbülső méretű félszigettel, mennyezeti elemmel kiegyenlíthető a hirtelen magasság változás. Persze ez is kihasználható világítás beépítésére is.
  • Nagy belmagasság (300‑400 cm) esetén, előszobákban, közlekedőkben, átjárókban akkor kialakítható úgynevezett bőrönd‑tartó, ami nem más, mint egy mennyezeti beépített‑szekrény melynek az alsó felülete tulajdonképpen egy kis álmennyezet.

Mindezeket persze kombinálni is lehet.